Épületmagasság, párkánymagasság

Toronydaru telepítési módok
Toronydaru telepítési lehetőségek
2021-01-03

Miért lényeges az épületmagasság és a párkánymagasság toronydaruzási szemszögből?

Blogposztunk első részében igyekszünk a címben szereplő fogalmakat definiálni, általános jelentéstartalmukat ismertetni, majd bemutatjuk, hogy számunkra miért elengedhetetlen ezen adatok pontos ismerete.

Az épületmagasság és a párkánymagasság fogalmai a településrendezési szabályozásokban szereplő szabályozási eszközök, meghatározásukat így az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) kormányrendeletben találhatjuk.

Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20) Kormányrendelet (OTÉK) a jelenleg hatályos, 1. számú mellékletében leírt fogalom meghatározás szerint:

Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 33. pont].

Az épületmagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)

aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és

ab) a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell meghatározni;

b) az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani

ba) mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

bb) íves homlokzatfelületek esetén a számítási eljárás azonos a ba) alpontban leírttal, de a visszavetítés a kiterített felület érintővonalára merőlegesen, pontonként történik;

c) figyelmen kívül kell hagyni:

ca) a kéményeket,

cb) a tetőszerelvényeket,

cc) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablakokat,

cd) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozókat,

ce) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar homlokzatfelületeit,

cf) a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait,

cg) a tűzfalat,

ch) a pincelejáró, a gépkocsilehajtó, az angolakna térszint alatti homlokzati felületeit;

d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 7. § (5) bek.].

Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú

ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,

cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét.

A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények (“tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 52. pont].

Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 98. pont].

Elmondhatjuk, hogy a jelenleg érvényes épületmagasság meghatározása ugyanazon az elv mentén történik, mint a korábban érvényes építménymagasság számítása. Eszerint mindkettő a homlokzati felületek magasságának és az épület kontúrvonalának hányadosa. A fő különbség azonban a homlokzati magasságok számításánál figyelembe veendő és figyelmen kívül hagyható épületrészek között jelentkezik.


De hogyan érvényesülnek ezek a fogalmak a gyakorlatban, egy-egy toronydaru bérbeadása esetén?

Először vizsgáljuk az építménymagasság kérdéskörét, melyhez esetünkben szorosan kapcsolódnak az építéshely környezetének a magassági értékei is.

Egy toronydaru bérlésére vonatkozó műszaki ajánlat elkészítésekor kulcsfontosságú szerep hárul a toronydaru telepítési szintek és horogmagasságok környezeti, valamint az épületmagasságokkal való összehangolására. Ugyanis ahhoz, hogy a befejező munkálatoknál is nagy biztonsággal végezhessünk emelési műveleteket, a legalacsonyabb toronydaru horogmagasságának kellően meg kell haladnia a leendő épületmagasságot (vagy az épületmagasságot meghaladó környezeti magasságot).

Fontos figyelembe vennünk, hogy a toronydaru horogmagassága a telepítési szintjétől adódik, míg a maximális építménymagasságot a ±0,00 szinttől mérhetjük, így a szabad emelési magasság meglétét célszerű a műszaki tartalom összeállítása során a nulla szinthez képest ellenőrizni. Természetesen ha több toronydaru dolgozik közös hatósugáron, akkor további feladatunk a biztonságos lépcsőzés kialakítása közöttük.

Szabad magasság az épület és a horog között
Telepítési szint, ahonnan mérhetjük a horogmagasságot

Ahogy a címben említettük, a másik lényeges magassági értékünk a párkánymagasság, mely a toronydaruk szereléséhez szükséges autódaru paraméterének meghatározásakor kerül a fókuszba.

A  párkánymagasság és az autódaru királytengelyének a párkánymagasságtól mért felülnézeti távolsága együttesen megadják a pozícióra dőlés mértékét, mely befolyásolhatja az alkalmazandó autódaru paramétereit.

Természetesen egy toronydaru telepítéséhez és bontásához szükséges autódaru kiválasztása bérbeadói feladat, így a megfelelő paraméterű autódaru kiválasztásának szemszögéből nem egyértelmű feladatokhoz  Kollégáink emeléstervező szoftver alkalmazását veszik igénybe, mellyel az emelési műveletek nagyon pontosan modellezhetők. 

Amennyiben a toronydaruink szerelése mellett jelentkező szabad autódaruzási kapacitásunk iránt érdeklődik, úgy keresse kollégáinkat bizalommal az alábbi elérhetőségeken:


Zelember Ádám,
projekt koordinátor

+36 20 552 8163

zelember.adam@tdhkft.hu

Major Tibor,
projekt koordinátor

+36 30 394 4641

major.tibor@tdhkft.hu